<https://www.gdpr.info.hu/>
<https://www.gdpr.info.hu/blog>
AZ EUROPAI PARLAMENT ES A TANACS (EU) 2016/679 RENDELETE
(2016. aprilis 27.)
a termeszetes szemelyeknek a szemelyes adatok kezelese tekinteteben
torteno vedelmerol es az ilyen adatok szabad aramlasarol, valamint a
95/46/EK rendelet hatalyon kivul helyezeserol (altalanos adatvedelmi
rendelet)
(EGT-vonatkozasu szoveg)
AZ EUROPAI PARLAMENT ES AZ EUROPAI UNIO TANACSA,
tekintettel az Europai Unio mukodeserol szolo szerzodesre es kulonosen
annak 16. cikkere,
tekintettel az Europai Bizottsag javaslatara,
a jogalkotasi aktus tervezete nemzeti parlamenteknek valo megkuldeset
kovetoen,
tekintettel az Europai Gazdasagi es Szocialis Bizottsag velemenyere (1)
<http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/,
tekintettel a Regiok Bizottsaganak velemenyere (2)
<http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/,
rendes jogalkotasi eljaras kereteben (3)
<http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/,
mivel:
(1) A termeszetes szemelyek szemelyes adataik kezelesevel osszefuggo
vedelme alapveto jog. Az Europai Unio Alapjogi Chartaja (Charta) 8.
cikkenek (1) bekezdese es az Europai Unio mukodeserol szolo szerzodes
(EUMSZ) 16. cikkenek (1) bekezdese rogziti, hogy mindenkinek joga van a
ra vonatkozo szemelyes adatok vedelmehez.
(2) A termeszetes szemelyek szemelyes adataik kezelesevel osszefuggo
vedelmehez kapcsolodo elvek es szabalyok a termeszetes szemelyek
allampolgarsagatol es lakohelyetol fuggetlenul tiszteletben tartjak e
termeszetes szemelyek alapveto jogait es szabadsagait, kulonosen, ami a
szemelyes adataik vedelmehez valo jogukat illeti. Ez hozzajarul a
szabadsagon, a biztonsagon es a jog ervenyesulesen alapulo terseg,
valamint a gazdasagi unio megteremtesehez, a gazdasagi es tarsadalmi
fejlodeshez, a belso piacon beluli gazdasagok erosodesehez es
konvergenciajahoz, valamint a termeszetes szemelyek joletehez.
(3) A 95/46/EK europai parlamenti es tanacsi iranyelv (4)
<http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/ celja,
hogy harmonizalja az adatkezelesi tevekenysegek tekinteteben a
termeszetes szemelyek alapveto jogainak es szabadsagainak vedelmet,
valamint, hogy biztositsa a szemelyes adatok tagallamok kozotti szabad
aramlasat.
(4) A szemelyes adatok kezeleset az emberiseg szolgalataba kell
allitani. A szemelyes adatok vedelmehez valo jog nem abszolut jog, azt
az aranyossag elvevel osszhangban, a tarsadalomban betoltott szerepenek
fuggvenyeben kell figyelembe venni, egyensulyban mas alapveto jogokkal.
Ez a rendelet minden alapveto jogot tiszteletben tart, es szem elott
tartja a Chartaban elismert es a Szerzodesekben rogzitett szabadsagokat
es elveket, kulonosen ami a magan- es a csaladi elet, az otthon es a
kapcsolattartas tiszteletben tartasahoz es a szemelyes adatok
vedelmehez, a gondolat-, a lelkiismeret- es a vallasszabadsaghoz, a
velemenynyilvanitas szabadsagahoz es a tajekozodas szabadsagahoz, a
vallalkozas szabadsagahoz, a hatekony jogorvoslathoz es a tisztesseges
eljarashoz, es a kulturalis, vallasi es nyelvi sokfeleseghez valo jogot
illeti.
(5) A belso piac mukodesebol eredo gazdasagi es tarsadalmi integracio
lenyegesen megnovelte a szemelyes adatok hatarokon atnyulo aramlasat.
Megnovekedett az allami es a maganszereplok, koztuk a termeszetes
szemelyek, egyesuletek es a vallalkozasok kozott Unio-szerte zajlo
szemelyes adatok csereje. Az unios jog egyuttmukodesre es szemelyes
adatok cserejere kotelezi tagallamok nemzeti hatosagait annak erdekeben,
hogy kepesek legyenek feladataikat ellatni, illetve hogy mas tagallam
hatosagai neveben eljarjanak.
(6) A gyors technologiai fejlodes es a globalizacio uj kihivasok ele
allitotta a szemelyes adatok vedelmet. A szemelyes adatok gyujtese es
megosztasa jelentos mertekben megnott. A technologia a vallalkozasok es
a kozhatalmi szervek szamara tevekenyseguk folytatasahoz a szemelyes
adatok felhasznalasat minden eddiginel nagyobb mertekben lehetove teszi.
Az emberek egyre nagyobb mertekben hoznak nyilvanossagra es tesznek
globalis szinten elerhetove szemelyes adatokat. A technologia egyarant
atalakitotta a gazdasagi es a tarsadalmi eletet, es egyre inkabb
elosegiti a szemelyes adatok Union beluli szabad aramlasat es a
szemelyes adatok harmadik orszagok es nemzetkozi szervezetek reszere
torteno tovabbitasat, biztositva egyuttal a szemelyes adatok magas
szintu vedelmet.
(7) E fejlemenyek egy olyan szilard es az eddiginel kovetkezetesebb
unios adatvedelmi keretet igenyelnek, amelyet eros kikenyszerithetoseg
tamogat, hiszen a bizalom megteremtese fontos a digitalis gazdasag belso
piaci fejlodesehez. A termeszetes szemelyek szamara biztositani kell,
hogy sajat szemelyes adataik felett maguk rendelkezzenek. A termeszetes
szemelyek, a gazdasagi szereplok es a kozhatalmi szervek szamara a
jogbiztonsagot es a gyakorlati biztonsagot fokozni kell.
(8) Ha e rendelet ugy rendelkezik, hogy a benne foglalt szabalyokat
tagallami jog altal pontositani, illetve korlatozni lehet, a tagallamok
e rendelet egyes elemeit beepithetik a nemzeti jogukba, ha az a
koherencia biztositasahoz, valamint ahhoz szukseges, hogy a nemzeti
rendelkezesek a hatalyuk ala tartozo szemelyek szamara erthetok legyenek.
(9) A 95/46/EK iranyelv celkituzesei es elvei tovabbra is ervenyesek,
azonban az iranyelv nem akadalyozta meg sem azt, hogy az Unio
tagallamaiban az adatvedelem vegrehajtasa szettagolt modon valosuljon
meg, sem a jogbizonytalansagot, sem pedig azt, hogy szeles korben az a
benyomas alakuljon ki, hogy termeszetes szemely vedelme – kulonosen az
online tevekenysegek eseteben – jelentos kockazatoknak van kiteve. Az a
teny, hogy a szemelyes adatok kezelese tekinteteben a termeszetes
szemelyek jogai es szabadsagai egyes tagallamokban eltero szintu
vedelmet elveznek, kulonosen, ami szemelyes adatok vedelmehez valo jogot
illeti, a szemelyes adatok Unioban torteno szabad aramlasanak utjaban
allhat. Ebbol eredoen ezek az elteresek a gazdasagi tevekenysegek unios
szinten valo folytatasanak akadalyat kepezhetik, torzithatjak a
versenyt, es hatraltathatjak a hatosagokat az unios jog szerinti
feladataik ellatasaban. A jogok es szabadsagok vedelmi szintjeben
mutatkozo ilyen elteresek a 95/46/EK iranyelv vegrehajtasaban es
alkalmazasaban fennallo elteresekre vezethetok vissza.
(10) A termeszetes szemelyek kovetkezetes es magas szintu vedelmenek
biztositasa es a szemelyes adatok Union beluli aramlasa elotti akadalyok
elharitasa erdekeben a termeszetes szemelyeknek az ilyen adatok
kezelesevel osszefuggesben fennallo jogait es szabadsagait minden
tagallamban azonos szintu vedelemben kell reszesiteni. A termeszetes
szemelyeknek a szemelyes adataik kezelesehez kapcsolodo alapveto jogai
es szabadsagai vedelmere vonatkozo szabalyok kovetkezetes es egyseges
alkalmazasat az Unio egesz teruleten biztositani kell. A tagallamok
szamara lehetove kell tenni, hogy az e rendeletben foglalt szabalyok
alkalmazasat pontosito nemzeti rendelkezeseket tartsanak fenn vagy
vezessenek be, ha a szemelyes adatok kezelesere jogi kotelezettseg
teljesitesehez, illetve kozerdekbol vagy az adatkezelore ruhazott
kozhatalmi jogositvany gyakorlasa kereteben vegzett feladat
vegrehajtasahoz szukseges. A 95/46/EK iranyelvet vegrehajto altalanos es
horizontalis adatvedelmi jogszabalyokhoz kapcsolodoan a tagallamok
szamos agazatspecifikus jogszabalyt hoztak azokon a teruleteken, ahol
konkretabb rendelkezesekre van szukseg. Ez a rendelet a tagallamok
szamara mozgasteret biztosit ahhoz, hogy pontositsak a benne
meghatarozott szabalyokat, ideertve a szemelyes adatok kulonleges
kategoriaira („kulonleges adatok”) vonatkozokat is. Ennyiben tehat ez a
rendelet nem zarja ki olyan tagallami jog elfogadasat, amely
meghatarozza a kulonleges adatkezelesi helyzetek korulmenyeit, ezen
belul pontosabban megallapitja, hogy milyen feltetelek mellett jogszeru
a szemelyes adatok kezelese.
(11) Ahhoz, hogy a szemelyes adatok az Unio egesz teruleten hatekony
vedelemben reszesuljenek, az erintettek jogait, valamint a szemelyes
adatokat kezelo, illetve az adatkezelest meghatarozo szemelyek
kotelezettsegeit megerositeni es reszletesen meghatarozni szukseges,
ugyanakkor pedig az egyes tagallamokban a szemelyes adatok vedelmere
vonatkozo szabalyok betartasanak ellenorzesehez es biztositasahoz
egyenerteku hataskort is biztositani szukseges, es a jogsertokre azonos
szankciokat kell alkalmazni.
(12) Az EUMSZ 16. cikkenek (2) bekezdese felhatalmazza az Europai
Parlamentet es a Tanacsot a termeszetes szemelyeknek a szemelyes adatok
kezelese tekinteteben torteno vedelmere es a szemelyes adatok szabad
aramlasara vonatkozo szabalyok megallapitasara.
(13) A termeszetes szemelyek egyseges, unios-szintu vedelmenek
biztositasa, valamint a szemelyes adatok belso piacon valo szabad
aramlasat akadalyozo elteresek megelozese erdekeben rendelettel kell
biztositani a jogbiztonsagot es az attekinthetoseget valamennyi tagallam
gazdasagi szereploi reszere – beleertve a mikro-, kis- es
kozepvallalkozasokat is –, tovabba rendelettel kell biztositani a
termeszetes szemelyek reszere minden tagallamban azonos szintu, jogi
uton ervenyesitheto jogokat es kotelezettsegeket, az adatkezelok es
adatfeldolgozok szamara azonos felelosseget, a szemelyes adatok
kezelesenek kovetkezetes nyomon koveteset, valamennyi tagallamban azonos
szankciok alkalmazasat, es a kulonbozo tagallamok felugyeleti hatosagai
kozotti hatekony egyuttmukodest. A belso piac megfelelo mukodese
erdekeben a szemelyes adatok Union beluli szabad aramlasat a termeszetes
szemelyeknek a szemelyes adatok kezelese tekinteteben torteno vedelmevel
osszefuggo okokbol nem szabad korlatozni vagy megtiltani. A mikro-, kis-
es kozepvallalkozasok sajatos helyzetenek figyelembevetele erdekeben a
250 fonel kevesebb szemelyt foglalkoztato szervezetek eseteben e
rendelet a nyilvantartas vezetese tekinteteben elterest tartalmaz.
Emellett, e rendelet alkalmazasa soran az unios intezmenyeket es
szerveket, es a tagallamokat es azok felugyeleti hatosagait osztonozni
kell, hogy vegyek figyelembe a mikro-, kis- es kozepvallalkozasok
sajatos szuksegleteit. A mikro-, kis- es kozepvallalkozasok fogalma
kapcsan a 2003/361/EK bizottsagi ajanlas (5)
<http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/ mellekletenek
2. cikket kell alapul venni.
(14) A termeszetes szemelyeket a szemelyes adataik kezelesevel
kapcsolatban e rendelet alapjan nyujtott vedelem allampolgarsaguktol es
lakohelyuktol fuggetlenul megilleti. E rendelet hatalya nem terjed ki az
olyan szemelyes adatkezelesre, amely jogi szemelyekre, illetve amely
kulonosen olyan vallalkozasokra vonatkozik, amelyeket jogi szemelykent
hoztak letre, beleertve a jogi szemely nevet es formajat, valamint a
jogi szemely elerhetosegere vonatkozo adatokat.
(15) A komoly szabaly-kerulesi kockazat veszelyenek elkerulese erdekeben
a termeszetes szemelyek vedelmenek technologiailag semlegesnek kell
lennie es nem fugghet a felhasznalt technikai megoldasoktol. A
termeszetes szemelyek vedelme a szemelyes adatok automatizalt eszkozok
utjan vegzett kezelese mellett a manualis kezelesre is vonatkozik, ha a
szemelyes adatokat nyilvantartasi rendszerben taroljak vagy kivanjak
tarolni. Olyan iratok, illetve iratok csoportjai, es azok boritooldalai,
amelyek nem rendszerezettek meghatarozott szempontok szerint, nem
tartoznak e rendelet hatalya ala.
(16) E rendelet nem vonatkozik az alapveto jogok es szabadsagok olyan
tevekenysegekkel kapcsolatos vedelmere, illetve a szemelyes adatok olyan
tevekenysegekkel kapcsolatos szabad aramlasara, amelyek az unios jog
hatalyan kivul esnek, mint peldaul a nemzetbiztonsaggal kapcsolatos
tevekenysegek. Nem tartozik e rendelet hatalya ala a tagallamok altal
olyan tevekenysegek kereteben vegzett szemelyes adatok kezelese sem,
amelyeket a tagallamok az Unio kozos kul- es biztonsagpolitikajaval
osszefuggesben vegeznek.
(17) A szemelyes adatok unios intezmenyek, szervek, hivatalok es
ugynoksegek altali kezelesere a 45/2001/EK europai parlamenti es tanacsi
rendelet (6)
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/ vonatkozik.
A 45/2001/EK rendeletet, valamint a szemelyes adatok ilyen kezelesere
vonatkozo egyeb unios jogi aktusokat az e rendeletben foglalt elvekhez
es szabalyokhoz hozza kell igazitani, es e rendelet fenyeben kell
alkalmazni. Annak erdekeben, hogy az Unioban szigoru es koherens
adatvedelmi keret jojjon letre es annak erdekeben, hogy e ket jogszabaly
alkalmazasa egy idoben kezdodhessen meg, e rendelet elfogadasat a
45/2001/EK rendelet szukseges kiigazitasa koveti.
(18) Ez a rendelet nem alkalmazando a szemelyes adatoknak a termeszetes
szemely altal kizarolag szemelyes vagy otthoni tevekenyseg kereteben
vegzett kezelesere, amely igy semmilyen szakmai vagy uzleti
tevekenyseggel nem hozhato osszefuggesbe. Szemelyes vagy otthoni
tevekenysegnek minosul peldaul a levelezes, a cimtarolas, valamint az
emlitett szemelyes es otthoni tevekenysegek kereteben vegzett, kozossegi
halozatokon torte o kapcsolattartas es online tevekenysegek. E
rendeletet kell alkalmazni azonban azokra az adatkezelokre es
adatfeldolgozokra, akik a szemelyes adatok ilyen szemelyes vagy otthoni
tevekenyseg kereteben vegzett kezelesehez az eszkozoket biztositjak.
(19) A szemelyes adatoknak az illetekes hatosagok altal buncselekmenyek
megelozese, nyomozasa, felderitese, a vadeljaras lefolytatasa vagy
buntetojogi szankciok vegrehajtasa celjabol, ezeken belul ideertve a
kozbiztonsagot fenyegeto veszelyekkel szembeni vedelem es e veszelyek
megelozese celjabol vegzett kezelese vonatkozasaban a termeszetes
szemelyek vedelme, valamint az ilyen adatok szabad aramlasa kulon unios
jogi aktus targyat kepezi. E rendelet ezert az e celok erdekeben vegzett
adatkezelesi tevekenysegekre nem alkalmazando. Ugyanakkor a kozhatalmi
szervek e rendelet alapjan vegzett szemelyes adatkezeleset, ha az
adatokat a fenti celok erdekeben hasznaljak fel, a kifejezetten erre
vonatkozo kulon unios jogi aktusnak, az (EU) 2016/680 europai parlamenti
es tanacsi iranyelvnek (7)
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/ kell
szabalyoznia. A tagallamok az (EU) 2016/680 iranyelv szerinti illetekes
hatosagokat megbizhatjak olyan egyeb feladatokkal is, amelyeknek
ellatasa nem feltetlenul a buncselekmenyek megelozese, nyomozasa,
felderitese vagy a vadeljaras lefolytatasa vagy buntetojogi szankciok
vegrehajtasa, illetve nem a kozbiztonsagot fenyegeto veszelyekkel
szembeni vedelem es e veszelyek megelozese celjabol tortenik, ebben az
esetben a szemelyes adatoknak az emlitett egyeb celokbol torteno,
egyebirant az unios jog hatalya ala tartozo kezelese e rendelet hatalya
ala tartozik.
Az emlitett illetekes hatosagok altal az e rendelet hatalya ala tartozo
celokbol vegzett szemelyesadat-kezelesre vonatkozoan a tagallamok
szamara lehetove kell tenni, hogy konkretabb rendelkezeseket tartsanak
fenn vagy vezessenek be annak erdekeben, hogy kiigazitsak az e
rendeletben foglalt szabalyok alkalmazasat. Ezekben a rendelkezesekben a
tagallamok – alkotmanyos, szervezeti es kozigazgatasi szerkezetuket
figyelembe veve – pontosabban meghatarozhatjak az emlitett illetekes
hatosagok altal az emlitett egyeb celokbol vegzett
szemelyesadat-kezelesre vonatkozo egyedi kovetelmenyeket. Azokban az
esetekben, amikor a szemelyes adatok maganfel szervezetek altali
kezelese e rendelet hatalya ala esik, e rendelet kereteben lehetoseget
kell biztositani a tagallamok szamara, hogy – bizonyos kulonos
feltetelek mellett – egyes jogokra es kotelezettsegekre vonatkozoan jogi
korlatozast alkalmazzanak, felteve hogy e korlatozas egy demokratikus
tarsadalomban szukseges es aranyos intezkedesnek minosul bizonyos fontos
erdekek vedelme – igy peldaul a kozbiztonsag, valamint a buncselekmenyek
megelozese, nyomozasa, felderitese es a vadeljaras lefolytatasa, illetve
buntetojogi szankciok vegrehajtasa, ezeken belul ideertve a
kozbiztonsagot fenyegeto veszelyekkel szembeni vedelmet es e veszelyek
megelozeset – erdekeben. Ennek peldaul a penzmosas elleni kuzdelem es a
bunugyi szakertoi laboratoriumok vonatkozasaban van jelentosege.
(20) Bar ezt a rendeletet a birosagok es mas igazsagugyi hatosagok
tevekenysegeire is alkalmazni kell, az unios, illetve a tagallami jog a
szemelyes adatok kezelesevel osszefuggesben a birosagok es mas
igazsagugyi hatosagok altal vegzett kezelesi muveleteket es eljarasokat
pontosabban meghatarozhatja. Annak erdekeben, hogy az
igazsagszolgaltatasi feladataik ellatasa soran, beleertve a
donteshozatalt is, biztositva legyen a biroi kar fuggetlensege, a
felugyeleti hatosagok hataskore nem terjedhet ki a szemelyes adatok
olyan kezelesere, amelyet a birosagok igazsagszolgaltatasi
feladatkorukben eljarva vegeznek. Lehetove kell tenni, hogy az ilyen
adatkezelesi muveletek felugyeletevel a tagallamok igazsagugyi
rendszeren belul olyan szakosodott szerveket bizzanak meg, amelyek
elsosorban biztositjak az e rendeletben foglalt szabalyoknak valo
megfelelest, novelik a biroi kar tudatossagat az e rendelet szerinti
kotelezettsegeik tekinteteben es kezelik az emlitett adatkezelesi
tevekenyseggel kapcsolatos panaszokat.
(21) Ez a rendelet nem erinti a 2000/31/EK europai parlamenti es tanacsi
iranyelv (8)
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/,
es kulonosen az iranyelv 12–15. cikkei szerinti, a kozvetito
szolgaltatok felelossegere vonatkozo szabalyok alkalmazasat. Az emlitett
iranyelv a belso piac megfelelo mukodesehez azzal jarul hozza, hogy
biztositja az informacios tarsadalommal osszefuggo szolgaltatasok
tagallamok kozotti szabad mozgasat.
(22) Az adatkezelo vagy adatfeldolgozo a tevekenysegi helyen folytatott
mukodese soran, az Unio teruleten vegzett barmely szemelyesadat-kezelest
e rendelettel osszhangban kell vegezni, tekintet nelkul arra, hogy maga
az adatkezeles az Unio teruleten tortenik-e. A tevekenysegi hely
valamely tevekenyseg tenyleges es valos, tartos jelleget biztosito
keretek kozotti gyakorlasat feltetelezi. E keretek jogi formaja – legyen
szo akar fiokteleprol vagy jogi szemelyiseggel rendelkezo
leanyvallalatrol – e tekintetben nem meghatarozo tenyezo.
(23) Annak biztositasa erdekeben, hogy a termeszetes szemelyeket e
rendelet szerinti vedelemtol ne lehessen megfosztani, helyenvalo, hogy
ha az adatkezelesi tevekenysegek termekeknek vagy szolgaltatasoknak az
emlitett erintettek reszere torteno nyujtasahoz kapcsolodnak, az Unioban
tevekenysegi hellyel nem rendelkezo adatkezelo vagy adatfeldolgozo az
Unioban tartozkodo erintettek szemelyes adatainak kezeleset e rendelet
betartasaval vegezze, fuggetlenul attol, hogy ahhoz tarsul-e kifizetes.
Annak megallapitasa erdekeben, hogy az ilyen adatkezelo vagy
adatfeldolgozo kinal-e termekeket es szolgaltatasokat Unio teruleten
levo erintetteknek, meg kell bizonyosodni arrol, hogy nyilvanvalo-e,
hogy az adatkezelo vagy adatfeldolgozo az Unio egy vagy tobb
tagallamaban az erintettek szamara szolgaltatasokat tervez nyujtani. Nem
tekintendo e szandek nyilvanvalo jelenek az a puszta teny, hogy az
adatkezelo, adatfeldolgozo vagy valamely kozvetito honlapja, e-mail cime
vagy mas elerhetosege hozzaferheto az Unio teruleten, sem pedig az
adatkezelo tevekenysegi helye szerinti harmadik orszagban altalanosan
hasznalt nyelv hasznalata, ha viszont peldaul az adatkezelo olyan
nyelvet vagy penznemet hasznal, amely egy vagy tobb tagallamban is
altalanosan hasznalatos, es igy lehetoseget biztosit termekeknek es
szolgaltatasoknak az emlitett masik nyelven torteno megrendelesere, vagy
az Unioban tartozkodo fogyasztokra vagy felhasznalokra tesz utalast, az
egyertelmuen jelezheti, hogy az adatkezelo emlitett erintetteknek az
Unio teruleten termekeket vagy szolgaltatasokat szandekozik kinalni.
(24) Az Unioban tartozkodo erintettek szemelyes adatainak az Unioban
tevekenysegi hellyel nem rendelkezo adatkezelo vagy adatfeldolgozo
altali kezelese abban az esetben is e rendelet hatalya ala tartozik,
amennyiben az erintettek Union beluli magatartasanak a megfigyelesehez
kapcsolodnak. Annak meghatarozasa, hogy az adatkezeles az erintettek
magatartasanak megfigyelesenek minosul-e, meg kell megvizsgalni, hogy a
termeszetes szemelyeket nyomon kovetik-e az interneten, illetve ezt
kovetoen a termeszetes szemely profiljanak megalkotasat is magaban
foglalo adatkezelesi technikakat alkalmaznak-e, annak erdekeben, hogy
elsosorban a termeszetes szemelyre vonatkozo donteseket hozzanak,
valamint, hogy elemezzek vagy elore jelezzek a termeszetes szemely
szemelyes preferenciait, magatartasat vagy beallitottsagat.
(25) Ha a nemzetkozi kozjog ertelmeben valamely tagallam jogat kell
alkalmazni, e rendeletet kell alkalmazni az Unioban tevekenysegi hellyel
nem rendelkezo adatkezelokre is, igy peldaul a tagallamok diplomaciai
vagy konzuli kepviseleteire.
(26) Az adatvedelem elveit minden azonositott vagy azonosithato
termeszetes szemelyre vonatkozo informacio eseteben alkalmazni kell. Az
alnevesitett szemelyes adatok, amelyeket tovabbi informacio
felhasznalasaval valamely termeszetes szemellyel kapcsolatba lehet
hozni, azonosithato termeszetes szemelyre vonatkozo adatnak kell
tekinteni. Valamely termeszetes szemely azonosithatosaganak
meghatarozasakor minden olyan modszert figyelembe kell venni – ideertve
peldaul a megjelolest –, amelyrol eszszeruen feltetelezheto, hogy az
adatkezelo vagy mas szemely a termeszetes szemely kozvetlen vagy
kozvetett azonositasara felhasznalhatja. Annak meghatarozasakor, hogy
mely eszkozokrol feltetelezheto eszszeruen, hogy egy adott termeszetes
szemely azonositasara fogjak felhasznalni, az osszes objektiv tenyezot
figyelembe kell venni, igy peldaul az azonositas koltsegeit es
idoigenyet, szamitasba veve az adatkezeleskor rendelkezesre allo
technologiakat, es a technologia fejlodeset. Az adatvedelem elveit ennek
megfeleloen az anonim informaciokra nem kell alkalmazni, nevezetesen
olyan informaciokra, amelyek nem azonositott vagy azonosithato
termeszetes szemelyre vonatkoznak, valamint az olyan szemelyes adatokra,
amelyeket olyan modon anonimizaltak, amelynek kovetkezteben az erintett
nem vagy tobbe nem azonosithato. Ez a rendelet ezert nem vonatkozik az
ilyen anonim informaciok kezelesere, a statisztikai vagy kutatasi celu
adatkezelest is ideertve.
(27) Ezt a rendelet nem kell alkalmazni az elhunyt szemelyekkel
kapcsolatos szemelyes adatokra. A tagallamok szamara lehetove kell
tenni, hogy az elhunyt szemelyek szemelyes adatainak kezeleset szabalyozzak.
(28) A szemelyes adatok alnevesitese csokkentheti az erintettek szamara
a kockazatokat, valamint segithet az adatkezeloknek es az
adatfeldolgozoknak abban, hogy az adatvedelmi kotelezettsegeiknek
megfeleljenek. Az „alnevesites” e rendeletbe torteno kifejezett
bevezetese nem iranyul mas adatvedelmi intezkedes kizarasara.
(29) Az alnevesites szemelyes adatok kezelese soran torteno
alkalmazasanak osztonzese celjabol lehetove kell tenni az alnevesitesre
iranyulo intezkedesek es az altalanos elemzes egyideju alkalmazasat
egyazon adatkezelo szervezeten belul, amennyiben az adatkezelo meghozta
azokat a technikai es szervezesi intezkedeseket, amelyek e rendelet az
erintett adatkezeles vonatkozasaban torteno vegrehajtasahoz szuksegesek,
tovabba biztositja, hogy az ahhoz szukseges tovabbi informaciokat, amely
altal a szemelyes adatokat egy adott erintetthez lehessen kapcsolni,
elkulonitve taroljak. A szemelyes adatokat kezelo adatkezelo megjeloli,
hogy ugyanazon a szervezeten belul ki minosul feljogositott szemelyek.
(30) A termeszetes szemelyek osszefuggesbe hozhatok az altaluk hasznalt
keszulekek, alkalmazasok, eszkozok es protokollok altal rendelkezesre
bocsatott online azonositokkal, peldaul IP-cimekkel es
cookie-azonositokkal, valamint egyeb azonositokkal, peldaul
radiofrekvencias azonosito cimkekkel. Ezaltal olyan nyomok
keletkezhetnek, amelyek egyedi azonositokkal es a szerverek altal
fogadott egyeb informaciokkal osszekapcsolva felhasznalhatok a
termeszetes szemelyes profiljanak letrehozasara es az adott szemely
azonositasara.
(31) Azok a kozhatalmi szervek, amelyekkel hivatalos feladataikkal
kapcsolatos jogi kotelezettsegeik kereteben szemelyes adatokat kozolnek,
igy peldaul az ado- es vamhatosagok, a penzugyi nyomozoegysegek, a
fuggetlen kozigazgatasi hatosagok, valamint az ertekpapirpiacok
szabalyozasaert es felugyeleteert felelos penzugyi hatosagok nem
tekinthetok cimzettnek, amikor olyan szemelyes adatokat kapnak, amelyek
az unios vagy a tagallami jog alapjan egy konkret kozerdeku vizsgalat
lefolytatasahoz szuksegesek. A kozhatalmi szervek nyilvanossagra hozatal
iranti kerelmeit eseti alapon, irasban, indokolassal ellatva kell
benyujtani, es azok nem vonatkozhatnak teljes nyilvantartasi
rendszerekre, illetve nem eredmenyezhetik nyilvantartasi rendszerek
osszekapcsolasat. Az emlitett szemelyes adatok e kozhatalmi szervek
altali kezelese soran – az adatkezeles celjanak megfe – a vonatkozo
adatvedelmi szabalyokat be kell tartani.
(32) Az adatkezelesre csak akkor kerulhet sor, ha az erintett egyertelmu
megerosito cselekedettel, peldaul irasbeli – ideertve az elektronikus
uton tett –, vagy szobeli nyilatkozattal onkentes, konkret,
tajekoztatason alapulo es egyertelmu hozzajarulasat adja a termeszetes
szemelyt erinto szemelyes adatok kezelesehez. Ilyen hozzajarulasnak
minosul az is, ha az erintett valamely internetes honlap megtekintese
soran bejelol egy erre vonatkozo negyzetet, az informacios tarsadalommal
osszefuggo szolgaltatasok igenybevetele soran erre vonatkozo technikai
beallitasokat hajt vegre, valamint barmely egyeb olyan nyilatkozat vagy
cselekedet is, amely az adott osszefuggesben az erintett hozzajarulasat
szemelyes adatainak tervezett kezelesehez egyertelmuen jelzi. A
hallgatas, az elore bejelolt negyzet vagy a nem cselekves ezert nem
minosul hozzajarulasnak. A hozzajarulas az ugyanazon cel vagy celok
erdekeben vegzett osszes adatkezelesi tevekenysegre kiterjed. Ha az
adatkezeles egyszerre tobb celt is szolgal, akkor a hozzajarulast az
osszes adatkezelesi celra vonatkozoan meg kell adni. Ha az erintett
hozzajarulasat elektronikus felkerest kovetoen adja meg, a felkeresnek
egyertelmunek es tomornek kell lennie, es az nem gatolhatja
szuksegtelenul azon szolgaltatas igenybevetelet, amely vonatkozasaban a
hozzajarulast kerik.
(33) Gyakran nem lehetseges a tudomanyos kutatasi celu
szemelyesadat-kezeles celjat az adatgyujtes idopontjaban teljes
mertekben azonositani. Ezert lehetove kell tenni az erintettek szamara,
hogy a tudomanyos kutatas bizonyos teruleteire vonatkozoan
hozzajarulasukat adjak az adatkezeleshez, betartva a tudomanyos
kutatasokra vonatkozo, elismert etikai eloirasokat. Az erintettek
szamara biztositani kell annak lehetoseget, hogy – annyiban, ha a celok
ezt lehetove teszik – csak egyes kutatasi teruletekre vagy a kutatasi
projekteknek csupan bizonyos reszeire vonatkozoan adjanak hozzajarulast.
(34) A genetikai adatot olyan, a termeszetes szemely orokolt vagy
szerzett genetikai jellemzoivel osszefuggo szemelyes adatkent kell
meghatarozni, es amely az erintett szemelytol vett biologiai minta
elemzesenek – kulonosen kromoszomaelemzesnek, illetve a
dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgalatanak,
vagy az ezekbol nyerheto informaciokkal megegyezo informaciok kinyereset
lehetove tevo barmilyen mas elem vizsgalatanak – az eredmenye.
(35) Az egeszsegugyi szemelyes adatok koze tartoznak az erintett
egeszsegi allapotara vonatkozo olyan adatok, amelyek informaciot
hordoznak az erintett multbeli, jelenlegi vagy jovobeli testi vagy
pszichikai egeszsegi allapotarol. Ide tartoznak az alabbiak: a
termeszetes szemelyre vonatkozo olyan szemelyes adatok, amelyeket az
egyennek a 2011/24/EU europai parlamenti es tanacsi iranyelvben (9)
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/ emlitett
egeszsegugyi szolgaltatasok celjabol torteno nyilvantartasba vetel, vagy
ilyen szolgaltatasok nyujtasa soran gyujtottek, a termeszetes szemely
egeszsegugyi celokbol torteno egyeni azonositasa erdekeben hozza rendelt
szam, jel vagy adat, valamely testresz vagy a testet alkoto anyag –
beleertve a genetikai adatokat es a biologiai mintakat is –
tesztelesebol vagy vizsgalatabol szarmazo informaciok, es barmilyen,
peldaul az erintett betegsegevel, fogyatekossagaval,
betegsegkockazataval, kortortenetevel, klinikai kezelesevel vagy
fiziologiai vagy orvosbiologiai allapotaval kapcsolatos informacio,
fuggetlenul annak forrasatol, amely lehet peldaul orvos vagy egyeb
egeszsegugyi dolgozo, korhaz, orvostechnikai eszkoz vagy in vitro
diagnosztikai teszt.
(36) Az adatkezelo Union beluli tevekenysegi kozpontja az Union beluli
kozponti ugyvitelenek helye, kiveve, ha a szemelyes adatok kezelesenek
celjaira es eszkozeire vonatkozo donteseket az adatkezelo egy masik
Union beluli tevekenysegi helyen hozzak, amely esetben ez utobbi masik
tevekenysegi kozpontot kell a tevekenysegi kozpontnak tekinteni. Az
adatkezelo Union beluli tevekenysegi kozpontjat objektiv szempontok
alapjan kell meghatarozni, es e fogalom magaban foglalja az adatkezeles
celjara es eszkozeire vonatkozo fo donteseket meghatarozo ugyvezetesi
tevekenyseg tenyleges es valos, tartos jelleget biztosito korulmenyek
kozotti gyakorlasat. E szempont nem fugghet attol, hogy a szemelyes
adatok kezelese a szoban forgo helyszinen zajlik-e. A szemelyes adatok
kezelesere szolgalo muszaki eszkozok jelenlete es hasznalata, illetve az
adatkezelesi tevekenyseg onmagaban nem jar tevekenysegi kozpontkent valo
minositessel, es ezert nem meghatarozo szempontja a tevekenysegi
kozpontnak. Az adatfeldolgozo tevekenysegi kozpontja az Union beluli
kozponti ugyvitelenek helye kell, hogy legyen, vagy ha az Unioban nem
rendelkezik kozponti ugyviteli hellyel, akkor az a hely, ahol az Unioban
a fo adatkezelesi tevekenysegek zajlanak. Az adatkezelot es az
adatfeldolgozot egyarant erinto esetekben tovabbra is annak a
tagallamnak a felugyeleti hatosaga az illetekes fo felugyeleti hatosag,
amelynek teruleten az adatkezelo tevekenysegi kozpontja talalhato,
azonban az adatfeldolgozo felugyeleti hatosaga erintett felugyeleti
hatosagnak tekintendo, ennek a felugyeleti hatosagnak reszt kell vennie
az e rendeletben meghatarozott egyuttmukodesi eljarasban. Az olyan
tagallam(ok) felugyeleti hatosagai, amely(ek) teruleten az
adatfeldolgozo egy vagy tobb tevekenysegi hellyel rendelkezik, semmi
esetre sem tekinthetok erintett felugyeleti hatosagnak, ha az adott
dontestervezet csak az adatkezelore vonatkozik. Ha az adatkezelest
vallalkozascsoport vegzi, az ellenorzo vallalkozas tevekenysegi
kozpontja tekintendo a vallalkozascsoport tevekenysegi kozpontjanak,
kiveve, ha az adatkezeles celjait es eszkozeit valamely mas vallalkozas
hatarozza meg.
(37) A vallalkozascsoportot egy ellenorzo vallalkozas es az altala
ellenorzott vallalkozasok alkotjak; ellenorzo vallalkozasnak azt a
vallalkozast kell tekinteni, amely – peldaul tulajdonosi jogok, penzugyi
reszesedes vagy az arra vonatkozo szabalyok, vagy a szemelyes adatok
vedelmere vonatkozo szabalyok vegrehajtasara valo jogosultsag reven – a
tobbi vallalkozas felett meghatarozo befolyast gyakorol. Az a
vallalkozas, amely ellenorzi a hozza kapcsolt vallalkozasokban a
szemelyes adatok kezeleset, ezen intezmenyekkel egyutt
„vallalkozascsoportnak” tekintheto jogalanyt alkot.
(38) A gyermekek szemelyes adatai kulonos vedelmet erdemelnek, mivel ok
kevesbe lehetnek tisztaban a szemelyes adatok kezelesevel osszefuggo
kockazatokkal, kovetkezmenyeivel es az ahhoz kapcsolodo garanciakkal es
jogosultsagokkal. Ezt a kulonos vedelmet fokent a gyermekek szemelyes
adatainak olyan felhasznalasara kell alkalmazni, amely marketingcelokat,
illetve szemelyi vagy felhasznaloi profilok letrehozasanak celjat
szolgalja, tovabba a gyermekek szemelyes adatainak a kozvetlenul a
reszukre nyujtott szolgaltatasok igenybevetele soran torteno gyujtesere.
A kozvetlenul a gyermek reszere nyujtott megelozesi es tanacsadasi
szolgaltatasok eseteben nincs szukseg a szuloi felugyelet gyakorlojanak
hozzajarulasara.
(39) A szemelyes adatok kezelesenek jogszerunek es tisztessegesnek kell
lennie. A termeszetes szemelyek szamara atlathatonak kell lennie, hogy a
rajuk vonatkozo szemelyes adataikat hogyan gyujtik, hasznaljak fel,
azokba hogy tekintenek bele vagy milyen egyeb modon kezelik, valamint
azzal osszefuggesben, hogy a szemelyes adatokat milyen mertekben kezelik
vagy fogjak kezelni. Az atlathatosag elve megkoveteli, hogy a szemelyes
adatok kezelesevel osszefuggo tajekoztatas, illetve kommunikacio konnyen
hozzaferheto es kozertheto legyen, valamint hogy azt vilagosan es
egyszeru nyelvezettel fogalmazzak meg. Ez az elv vonatkozik kulonosen az
erintetteknek az adatkezelo kileterol es az adatkezeles celjarol valo
tajekoztatasara, valamint az azt celzo tovabbi tajekoztatasra, hogy
biztositott legyen az erintett szemelyes adatainak tisztesseges es
atlathato kezelese, tovabba arra a tajekoztatasra, hogy az erintetteknek
jogukban all megerositest es tajekoztatast kapni a roluk kezelt
adatokrol. A termeszetes szemelyt a szemelyes adatok kezelesevel
osszefuggo kockazatokrol, szabalyokrol, garanciakrol es jogokrol
tajekoztatni kell, valamint arrol, hogy hogyan gyakorolhatja az
adatkezeles kapcsan megilleto jogokat. A szemelyes adatkezeles konkret
celjainak mindenekelott explicit modon megfogalmazottaknak es
jogszerueknek, tovabba mar a szemelyes adatok gyujtesenek idopontjaban
meghatarozottaknak kell lenniuk. A szemelyes adatoknak a kezelesuk
celjara alkalmasaknak es relevansaknak kell lenniuk, az adatok koret
pedig a celhoz szukseges minimumra kell korlatozni. Ehhez pedig
biztositani kell kulonosen azt, hogy a szemelyes adatok tarolasa a
leheto legrovidebb idotartamra korlatozodjon. Szemelyes adatok csak
abban az esetben kezelhetok, ha az adatkezeles celjat egyeb eszkozzel
eszszeru modon nem lehetseges elerni. Annak biztositasa erdekeben, hogy
a szemelyes adatok tarolasa a szukseges idotartamra korlatozodjon, az
adatkezelo torlesi vagy rendszeres felulvizsgalati hataridoket allapit
meg. A pontatlan szemelyes adatok helyesbitese vagy torlese erdekeben
minden eszszeru lepest meg kell tenni. A szemelyes adatokat olyan modon
kell kezelni, amely biztositja azok megfelelo szintu biztonsagat es
bizalmas kezeleset, tobbek kozott annak erdekeben, hogy megakadalyozza a
szemelyes adatokhoz es a szemelyes adatok kezelesehez hasznalt
eszkozokhoz valo jogosulatlan hozzaferest, illetve azok jogosulatlan
felhasznalasat.
(40) Annak erdekeben, hogy a szemelyes adatok kezelese jogszeru legyen,
annak az erintett hozzajarulasan kell alapulnia, vagy valamely egyeb
jogszeru, jogszabaly altal megallapitott – akar e rendeletben, akar mas,
az e rendeletben emlitettek szerinti unios vagy tagallami jogban foglalt
– alappal kell rendelkeznie, ideertve az adatkezelore vonatkozo jogi
kotelezettsegeknek valo megfeleles szuksegesseget, az erintett altal
kotott esetleges szerzodes teljesiteset, illetve az erintett altal kert,
a szerzodeskotest megelozoen megteendo lepeseket.
(41) Amikor ez a rendelet jogalapra vagy jogalkotasi intezkedesre
hivatkozik, ez nem szuksegszeruen jelent – az erintett tagallam
alkotmanyos rendjebol fakado kovetelmenyek serelme nelkul – valamely
parlament altal elfogadott jogszabalyt. Mindazonaltal az ilyen
jogalapnak vagy jogalkotasi intezkedesnek vilagosnak es pontosnak kell
lennie, alkalmazasanak pedig elorelathatonak kell lennie a hatalya ala
tartozo szemelyek szamara, osszhangban az Europai Unio Birosaganak (a
tovabbiakban: Birosag) es az Emberi Jogok Europai Birosaganak az
itelkezesi gyakorlataval.
(42) Ha az adatkezeles az erintett hozzajarulasan alapul, az adatkezelo
szamara lehetove kell tenni, hogy bizonyitani tudja, hogy az
adatkezelesi muvelethez az erintett hozzajarult. Kulonosen a mas ugyben
tett irasbeli nyilatkozattal osszefuggesben garanciakkal szukseges
biztositani azt, hogy az erintett tisztaban legyen azzal a tennyel, hogy
hozzajarulasat adta, valamint azzal, hogy ezt milyen mertekben tette. A
93/13/EGK tanacsi iranyelvnek (10)
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/ megfeleloen
az adatkezelo elore megfogalmazott hozzajarulasi nyilatkozatrol
gondoskodik, amelyet ertheto es konnyen hozzaferheto formaban bocsat
rendelkezesre, nyelvezetenek pedig vilagosnak es egyszerunek kell
lennie, es nem tartalmazhat tisztessegtelen felteteleket. Ahhoz, hogy a
hozzajarulas tajekoztatason alapulonak minosuljon, az erintettnek
legalabb tisztaban kell lennie az adatkezelo kiletevel es a szemelyes
adatok kezelesenek celjaval. A hozzajarulas megadasa nem tekintheto
onkentesnek, ha az erintett nem rendelkezik valos vagy szabad valasztasi
lehetoseggel, es nem all modjaban a hozzajarulas anelkuli megtagadasa
vagy visszavonasa, hogy ez karara valna.
(43) Annak biztositasa erdekeben, hogy hozzajarulast onkentesen adtak, a
hozzajarulas olyan egyedi esetekben nem szolgalhat ervenyes jogalapkent
a szemelyes adatok kezelesehez, amelyekben az erintett es az adatkezelo
kozott egyertelmuen egyenlotlen viszony all fenn, kulonosen ha az
adatkezelo kozhatalmi szerv, es az adott helyzet valamennyi korulmenyet
figyelembe veve ezert valoszinutlen, hogy a szoban forgo hozzajarulas
megadasa onkentesen tortent. A hozzajarulas nem tekintheto onkentesnek,
ha nem tesz lehetove kulon-kulon hozzajarulast a kulonbozo szemelyes
adatkezelesi muveletekhez, noha az adott esetben megfelelo, illetve ha
egy – peldaul szolgaltatasi – szerzodes teljesiteset a hozzajarulastol
teszik fuggove, annak ellenere, hogy a hozzajarulas nem szukseges az a
szerzodes teljesitesehez.
(44) Az adatkezeles jogszerunek minosul, ha arra valamely szerzodes vagy
szerzodeskotesi szandek kereteben van szukseg.
(45) Ha az adatkezelesre az adatkezelore vonatkozo jogi kotelezettseg
teljesitese kereteben kerul sor, vagy ha az kozerdeku feladat
vegrehajtasahoz, illetve kozhatalmi jogositvany gyakorlasahoz szukseges,
az adatkezelesnek az unios jogban vagy valamely tagallam jogaban foglalt
jogalappal kell rendelkeznie. Ez a rendelet nem koveteli meg, hogy az
egyes konkret adatkezelesi muveletekre kulon-kulon jogszabaly
vonatkozzon. Elegendo lehet az is, ha egyetlen jogszabaly szolgal
jogalapul tobb olyan adatkezelesi muvelethez is, amely az adatkezelore
vonatkozo jogi kotelezettsegen alapul, illetve amelyre kozerdekbol
vegzett feladat ellatasahoz vagy kozhatalmi jogositvany gyakorlasahoz
van szukseg. Az adatkezeles celjat is unios vagy tagallami jogban kell
meghatarozni. E rendeletnek a szemelyes adatok kezelesenek
jogszerusegere vonatkozo altalanos felteteleit ezen tulmenoen ezek
pontosithatjak, az adatkezelo megjelolesere vonatkozo pontos
szabalyokat, az adatkezeles targyat kepezo szemelyes adatok tipusat, az
erintetteket, azokat a szervezeteket, amelyekkel a szemelyes adatok
kozolhetok, az adatkezeles celjara vonatkozo korlatozasokat, az
adattarolas idotartamat, valamint egyeb, a jogszeru es tisztesseges
adatkezeles biztositasahoz szukseges intezkedeseket is meghatarozhatjak.
Unios vagy tagallami jog hatarozza meg tovabba, hogy a kozerdeku vagy
kozhatalmi feladatot teljesito adatkezelonek kozhatalmi szervnek vagy
egyeb, a kozjog hatalya ala tartozo termeszetes vagy jogi szemelynek,
vagy ha ezt a kozerdek egeszsegugyi celok, mint peldaul a
nepegeszsegugyi, illetve szocialis vedelmi es az egeszsegugyi
szolgalatok iranyitasa miatt indokoltta teszi, a maganjog hatalya ala
tartozo szervnek – peldaul szakmai egyesuletnek – kell-e lennie.
(46) Az adatkezelest szinten jogszerunek kell tekinteni akkor, amikor az
az erintett eletenek vagy mas fent emlitett termeszetes szemely
erdekeinek vedelmeben tortenik. Mas termeszetes szemely letfontossagu
erdekeire hivatkozassal szemelyes adatkezelesre elvben csak akkor
kerulhet sor, ha a szoban forgo adatkezeles egyeb jogalapon nem
vegezheto. A szemelyes adatkezeles nehany tipusa szolgalhat egyszerre
fontos kozerdeket es az erintett letfontossagu erdekeit is, peldaul
olyan esetben, amikor az adatkezelesre humanitarius okokbol, ideertve,
ha arra a jarvanyok es terjedeseik nyomon kovetesehez, vagy humanitarius
veszhelyzetben, kulonosen termeszeti vagy ember altal okozott
katasztrofak eseteben van szukseg.
(47) Az adatkezelo – ideertve azt az adatkezelot is, akivel a szemelyes
adatokat kozolhetik – vagy valamely harmadik fel jogos erdeke jogalapot
teremthet az adatkezelesre, felteve hogy az erintett erdekei, alapveto
jogai es szabadsagai nem elveznek elsobbseget, figyelembe veve az
adatkezelovel valo kapcsolata alapjan az erintett eszszeru elvarasait.
Az ilyen jogos erdekrol lehet szo peldaul olyankor, amikor relevans es
megfelelo kapcsolat all fenn az erintett es az adatkezelo kozott,
peldaul olyan esetekben, amikor az erintett az adatkezelo ugyfele vagy
annak alkalmazasaban all. A jogos erdek fennallasanak megallapitasahoz
mindenkeppen korultekintoen meg kell vizsgalni tobbek kozott azt, hogy
az erintett a szemelyes adatok gyujtesenek idopontjaban es azzal
osszefuggesben szamithat-e eszszeruen arra, hogy adatkezelesre az adott
celbol kerulhet sor. Az erintett erdekei es alapveto jogai elsobbseget
elvezhetnek az adatkezelo erdekevel szemben, ha a szemelyes adatokat
olyan korulmenyek kozott kezelik, amelyek kozepette az erintettek nem
szamitanak tovabbi adatkezelesre. Mivel a jogalkoto feladata, hogy
jogszabalyban hatarozza meg, hogy a kozhatalmi szervek milyen jogalapon
kezelhetek szemelyes adatokat, az adatkezelo jogszeru erdeket
alatamaszto jogalapot nem lehet alkalmazni, a kozhatalmi szervek altal
feladataik ellatasa soran vegzett adatkezelesre. Szemelyes adatoknak a
csalasok megelozese celjabol feltetlenul szukseges kezelese szinten az
erintett adatkezelo jogos erdekenek minosul. Szemelyes adatok kozvetlen
uzletszerzesi celu kezelese szinten jogos erdeken alapulonak tekintheto.
(48) A vallalkozascsoport vagy kozponti szervhez kapcsolodo intezmenyek
reszet kepezo adatkezeloknek jogos erdeke fuzodhet ahhoz, hogy a
vallalkozascsoporton belul belso adminisztrativ celbol szemelyes
adatokat tovabbitsanak, ideertve az ugyfelek es az alkalmazottak
szemelyes adatainak a kezeleset is. A szemelyes adatok tovabbitasara
vonatkozo altalanos elvek nem kulonboznek abban az esetben sem, ha a
vallalkozascsoporton beluli szemelyes adatok tovabbitasanak cimzettje
harmadik orszagban talalhato.
(49) Az erintett adatkezelo jogos erdekenek minosul a kozhatalmi
szervek, szamitastechnikai veszhelyzetekre reagalo egyseg (CERT),
halozatbiztonsagi incidenskezelo egysegek (CSIRT), elektronikus
hirkozlesi halozatok uzemeltetoi es szolgaltatasok nyujtoi, valamint
biztonsagtechnologiai szolgaltatok altal vegrehajtott olyan merteku
szemelyes adatkezeles, amely a halozati es informatikai biztonsag
garantalasahoz feltetlenul szukseges es aranyos, vagyis adott titkossagi
szinten az erintett halozat vagy informacios rendszer ellenallo
kepessege az e halozatokon es rendszereken tarolt vagy tovabbitott
adatok, valamint az e halozatok es rendszerek altal nyujtott vagy rajtuk
keresztul elerheto kapcsolodo szolgaltatasok hozzaferhetoseget,
hitelesseget, integritasat es bizalmas jelleget serto veletlen
esemenyekkel, illetve jogellenes vagy rosszhiszemu tevekenysegekkel
szemben. Ez magaban foglalhatja peldaul az elektronikus kommunikacios
halozatokhoz valo engedely nelkuli hozzaferes es a rosszindulatu
programterjesztes megakadalyozasat, tovabba a szolgaltatas
megtagadasaval jaro tamadasok, valamint a szamitogepes es elektronikus
kommunikacios rendszerekben valo karokozas megallitasat.
(50) A szemelyes adatoknak a gyujtesuk eredeti celjatol eltero egyeb
celbol torteno kezelese csak akkor megengedett, ha az adatkezeles
osszeegyeztetheto az adatkezeles eredeti celjaival, amelyekre a
szemelyes adatokat eredetileg gyujtottek. Ebben az esetben nincs szukseg
attol a jogalaptol eltero, kulon jogalapra, mint amely lehetove tette a
szemelyes adatok gyujteset. Ha az adatkezeles kozerdekbol elvegzendo
feladat vegrehajtasa vagy az adatkezelore ruhazott kozhatalmi
jogositvany gyakorlasa erdekeben szukseges, unios vagy tagallami jog
meghatarozhatja es pontosan leirhatja azokat a feladatokat es celokat,
amelyek tekinteteben a tovabbi adatkezeles jogszerunek es
osszeegyeztethetonek tekintendo. A kozerdeku archivalas celjabol,
tudomanyos es tortenelmi kutatasi celbol vagy statisztikai celbol
folytatott tovabbi adatkezelest osszeegyeztetheto, jogszeru adatkezelesi
muveleteknek kell tekinteni. Az unios vagy tagallami jogban foglalt, a
szemelyes adatok kezelesere vonatkozo jogalap a tovabbi adatkezeleshez
is jogalapul szolgalhat. Annak megallapitasahoz, hogy a tovabbi
adatkezeles celja osszeegyeztetheto-e a szemelyes adatok gyujtesenek
eredeti celjaval, az adatkezelo – az eredeti adatkezeles jogszerusegere
vonatkozo valamennyi eloiras teljesiteset kovetoen – figyelembe veszi
tobbek kozott minden, az emlitett eredeti celok es a tervezett tovabbi
adatkezelesi celok kozott fennallo osszefuggest, az adatgyujtes
korulmenyeit, ideertve kulonosen az erintettnek a tovabbi
adatfelhasznalasra vonatkozo, az adatkezelovel fennallo kapcsolatan
alapulo eszszeru elvarasait is, tovabba a szemelyes adatok jelleget, a
tervezett tovabbi adatkezeles kovetkezmenyeit az erintettekre nezve,
valamint a megfelelo garanciak megletet mind az eredeti, mind a
tervezett tovabbi szemelyesadat-kezelesi muveletek soran.
Ha az erintett hozzajarulasat adta, illetve ha az adatkezeles unios vagy
tagallami jogon alapul, es egy demokratikus tarsadalomban szukseges es
aranyos intezkedesnek minosul bizonyos fontos kozerdekek vedelme
szempontjabol, a celok osszeegyeztethetosegetol fuggetlenul az
adatkezelo jogosult a szoban forgo adatokon tovabbi adatkezelest
vegezni. Minden esetben biztositani kell az e rendeletben rogzitett
elvek ervenyesuleset, valamint kulonosen az erintett tajekoztatasat ezen
egyeb celokrol es a jogairol, ideertve a tiltakozashoz valo jogrol. Az
adatkezelo jogos erdekenek tekintendo, ha jelzi a lehetseges
buncselekmenyeket vagy a kozbiztonsagot fenyegeto veszelyeket, es az
ugyanazon buncselekmenyhez vagy kozbiztonsagot fenyegeto veszelyhez
kapcsolodo relevans szemelyes adatokat egyedi esetekben vagy tobb
kulonallo esetben tovabbitja az illetekes hatosagnak. Ha azonban az
adatkezeles nem egyeztetheto ossze valamely jogi, szakmai vagy egyeb
titoktartasi kotelezettseggel, az adatkezelo jogos erdekeben allo ilyen
adattovabbitast, illetve a szemelyes adatok tovabbi kezeleset meg kell
tiltani.
(51) Az alapveto jogok es szabadsagok szempontjabol a termeszetuknel
fogva kulonosen erzekeny szemelyes adatok egyedi vedelmet igenyelnek,
mivel az alapveto jogokra es szabadsagokra nezve a kezelesuk korulmenyei
jelentos kockazatot hordozhatnak. Ilyen adatnak minosul a faji vagy
etnikai szarmazasra utalo szemelyes adatok is; e tekintetben
megjegyzendo, hogy a „faji szarmazas” kifejezes e rendelet kereteben
torteno alkalmazasa nem ertelmezheto ugy, hogy az Unio elfogadja a
kulonbozo emberi fajok letezesenek megallapitasara torekvo elmeleteket.
A fenykepek kezeleset nem szukseges szisztematikusan kulonleges
adatkezelesnek tekinteni, mivel azokra csak azokban az esetekben
vonatkozik a biometrikus adatok fogalommeghatarozasa, amikor a
termeszetes szemely egyedi azonositasat vagy hitelesiteset lehetove tevo
specialis eszkozzel kezelik oket. Az ilyen adatok nem kezelhetok,
kiveve, ha az adatkezeles az e rendeletben meghatarozott egyedi
esetekben megengedett, azt is figyelembe veve, hogy a tagallami jog
kulonos rendelkezeseket allapithat meg az adatok vedelmere vonatkozoan
annak erdekeben, hogy kiigazitsak az e rendeletben foglalt szabalyok
alkalmazasat valamely jogi kotelezettsegnek valo megfeleles vagy
kozerdekbol vegzett feladat vegrehajtasa vagy az adatkezelore ruhazott
kozhatalmi jogositvany gyakorlasa tekinteteben. Az ilyen adatkezelesre
vonatkozo konkret eloirasokon kivul e rendelet altalanos elveit es egyeb
szabalyait kell alkalmazni, kulonosen a jogszeru adatkezeles feltetelei
tekinteteben. A szemelyes adatok ilyen kulonleges kategoriainak
kezelesere vonatkozo altalanos tilalomtol valo elteresrol kifejezetten
rendelkezni kell, ideertve, ha az erintett egyertelmu hozzajarulasat
adja, vagy bizonyos sajatos adatkezelesi szuksegletekre tekintettel,
kulonosen, ha az adatkezelest jogszeru tevekenyseguk kereteben olyan
egyesuletek, illetve alapitvanyok vegzik –, amelyek celja az alapveto
szabadsagok gyakorlasanak lehetove tetele.
(52) A szemelyes adatok kulonleges kategoriaira vonatkozo adatkezelesi
tilalomtol valo elteres szinten megengedheto, ha errol az unios vagy
tagallami jog rendelkezik, es ha arra megfelelo garanciak mellett kerul
sor a szemelyes adatok es mas alapveto jogok vedelme erdekeben, ha ez
valamely kozerdeken alapul, igy kulonosen a foglalkoztatasi jog es a
szocialis vedelmi jog teruleten, a nyugdijakat is beleertve, valamint a
nepegeszseg-vedelem, a nyomonkovetesi es riasztasi celok, a fertozo
betegsegek es mas sulyos egeszsegugyi veszelyek megelozese, valamint az
ellenuk valo vedekezes erdekeben vegzett szemelyesadat-kezeles eseteben.
Ezekre az elteresekre egeszsegugyi celokbol – koztuk a nepegeszseguggyel
es az egeszsegugyi szolgaltatasok iranyitasaval kapcsolatos celokbol –
kerulhet sor, kulonosen annak biztositasa erdekeben, hogy az
egeszsegbiztositasi rendszer szolgaltatasaival es juttatasaival
kapcsolatos igenyek rendezesere szolgalo eljarasok magas szintuek es
koltseghatekonyak legyenek, tovabba a kozerdeku archivalas celjabol,
tudomanyos es tortenelmi kutatasi celbol vagy statisztikai celbol.
Elteres alapjan az ilyen szemelyes adatok kezelese olyan esetekben
lehetseges, amikor az jogi igenyek eloterjesztese, ervenyesitese,
illetve vedelme celjabol szukseges, fuggetlenul attol, hogy erre
birosagi eljaras, kozigazgatasi, vagy egyeb, nem birosagi utra tatozo
eljaras kereteben kerul-e sor.
(53) A kulonleges kategoriaba tartozo, magasabb szintu vedelmet igenylo
szemelyes adatokat kizarolag abban az esetben lehet az egeszseggel
kapcsolatos celokbol kezelni, ha az az emlitett celoknak a termeszetes
szemelyek es a tarsadalom egeszenek erdekeben torteno eleresehez
szukseges, kulonosen az egeszsegugyi es szocialis szolgaltatasok es
rendszerek iranyitasanak osszefuggeseben, beleertve azt is, amikor az
iranyito es kozponti nemzeti egeszsegugyi hatosagok a kovetkezo celokbol
vegzik az ilyen adatok kezeleset: minosegellenorzes, informaciokezeles,
valamint az egeszsegugyi es szocialis rendszer altalanos orszagos es
helyi felugyelete, tovabba az egeszsegugyi es szocialis ellatas, a
hatarokon atnyulo egeszsegugyi ellatas, valamint a nepegeszseg-vedelem
folytonossaganak biztositasa, nyomonkovetesi es riasztasi celok, a
kozerdeku archivalas celjabol, tudomanyos es tortenelmi kutatasi vagy
statisztikai celbol kozerdeku celt szolgalo unios vagy tagallami jog
alapjan, illetve a nepegeszseg teruleten kozerdekbol keszitett
tanulmanyok celjabol. Ebbol kifolyolag a sajatos adatkezelesi
szuksegletek tekinteteben ebben a rendeletben harmonizalt felteteleket
kell meghatarozni az egeszsegugyi szemelyes adatok kulonleges
kategoriainak kezelesere vonatkozoan, kulonosen azt illetoen, ha ezen
adatok kezeleset bizonyos egeszseggel kapcsolatos celokbol olyan
szemelyek vegzik, akikre jogszabalyban megallapitott szakmai
titoktartasi kotelezettseg vonatkozik. Az unios vagy tagallami jogban
rendelkezni kell olyan celzott es megfelelo intezkedesekrol, amelyek a
termeszetes szemelyek alapveto jogainak es szemelyes adatainak vedelmere
iranyulnak. A tagallamok tovabbi felteteleket – peldaul korlatozasokat –
tarthatnak hatalyban, illetve vezethetnek be a genetikai adatok, a
biometrikus adatok es az egeszsegugyi adatok kezelesere vonatkozoan. Ez
azonban nem akadalyozhatja a szemelyes adatok Union beluli szabad
aramlasat azokban az esetekben, amikor az emlitett feltetelek az ilyen
adatok hatarokon atnyulo kezelesere vonatkoznak.
(54) A nepegeszseg teruleten kozerdekbol szukseges lehet a szemelyes
adatok kulonleges kategoriainak az erintett hozzajarulasa nelkul torteno
kezelese. Az ilyen adatkezeles vonatkozasaban a termeszetes szemelyek
jogainak es szabadsagainak vedelme erdekeben, megfelelo es celzott
intezkedeseket kell hozni. Ebben az osszefuggesben a „nepegeszseg”
fogalmat az 1338/2008/EK europai parlamenti es tanacsi rendeletben (11)
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/ meghatarozottak
szerint a kovetkezokeppen kell ertelmezni: valamennyi, az egeszseggel
kapcsolatos elem, nevezetesen az egeszsegi allapot – beleertve a
morbiditast es a fogyatekossagot –, az egeszsegi allapotot meghatarozo
tenyezok, az egeszsegugyi ellatassal kapcsolatos igenyek, az
egeszsegugyi ellatasra biztositott forrasok, az egeszsegugyi ellatas
nyujtasa es az ahhoz valo altalanos hozzaferes, valamint az egeszsegugyi
ellatassal kapcsolatos kiadasok es finanszirozas, tovabba a halalokok.
Az egeszsegugyi adatok ilyen kozerdeku kezelese nem eredmenyezheti a
szemelyes adatok mas celokbol harmadik szemelyek, igy munkaltatok, vagy
biztositok es bankok altali kezeleset.
(55) A szemelyes adatok hatosagok altali, hivatalosan elismert vallasi
szervezetek alkotmanyjogban vagy nemzetkozi kozjogban megallapitott
celjainak elerese erdekeben torteno kezelese kozerdeken alapulonak minosul.
(56) Ha valasztassal kapcsolatos tevekenysegek soran valamely
tagallamban a demokratikus rendszer mukodese megkivanja, hogy a
politikai partok szemelyes adatokat gyujtsenek az emberek politikai
velemenyerol, akkor az ilyen adatok kezelese kozerdekbol megengedheto,
felteve hogy megfelelo garanciak vannak ervenyben.
(57) Ha az adatkezelo altal kezelt szemelyes adatok nem teszik lehetove
az adatkezelo szamara valamely termeszetes szemely azonositasat, akkor
az adatkezelot az erintett szemelyazonossaganak megallapitasa erdekben
nem lehet tovabbi informaciok beszerzesere kotelezni annak erdekeben,
hogy az adatkezelo megfeleljen e rendelet valamely rendelkezesenek. Az
adatkezelo ugyanakkor nem utasithatja vissza az erintett altal a jogai
gyakorlasanak tamogatasa erdekeben nyujtott tovabbi informaciokat. Az
azonositas magaban foglalja az erintettek peldaul olyan hitelesitesi
mechanizmus reven torteno digitalis azonositasat, amelynek kereteben az
erintett ugyanazokat a belepesi azonosito adatokat adja meg, amelyeket
az adatkezelo altal nyujtott online szolgaltatashoz torteno
bejelentkezeshez hasznal.
(58) Az atlathatosag elve megkoveteli, hogy a nyilvanossagnak vagy az
erintettnek nyujtott tajekoztatas tomor, konnyen hozzaferheto es konnyen
ertheto legyen, valamint hogy azt vilagos es kozertheto nyelven
fogalmazzak meg, illetve – ezen tulmenoen – szukseg eseten vizualisan is
megjelenitsek. Az ilyen tajekoztatas nyujthato elektronikus formatumban
is, igy peldaul a nyilvanossagnak szant tajekoztatas kozolheto valamely
honlapon keresztul. Ez kulonosen olyan helyzetekben lehet fontos, amikor
a szereplok nagy szama es a gyakorlat technologiai osszetettsege
megneheziti az erintett szamara annak megismereset es megerteset, hogy
gyujtenek-e rola szemelyes adatokat, es ha igen, ki es milyen celbol,
ilyen peldaul az online reklamozas esete. Mivel a gyermekek kulonos
vedelmet igenyelnek, a kifejezetten gyermekekre vonatkozo adatkezeles
vonatkozasaban minden informaciot es kommunikaciot olyan vilagos es
kozertheto nyelven kell megfogalmazni, amelyet a gyermek konnyen megert.
(59) Az erintettek e rendeletben biztositott jogainak gyakorlasat
megkonnyito intezkedeseket kell biztositani, ideertve olyan
mechanizmusok biztositasat, amely altal tobbek kozott az erintettnek
lehetosege van dijmentesen kerelmezni, illetve adott esetben megkapni
kulonosen a szemelyes adatokhoz valo hozzaferest, azok helyesbiteset es
torleset, valamint gyakorolja a tiltakozashoz valo jogat. Az adatkezelo
ennek megfeleloen biztositja a kerelmek elektronikus benyujtasat
lehetove tevo eszkozoket is kulonosen, ha a szemelyes adatok kezelese
elektronikus uton tortenik. Az adatkezelot kotelezni kell arra, hogy az
erintett kerelmere indokolatlan kesedelem nelkul, de legkesobb egy
honapon belul valaszoljon, es ha az adatkezelo az erintett barmely
kerelmenek nem tesz eleget, indokolnia kell azt.
(60) A tisztesseges es atlathato adatkezeles elve megkoveteli, hogy az
erintett tajekoztatast kapjon az adatkezeles tenyerol es celjairol. Az
adatkezelo olyan tovabbi informaciot is az erintett rendelkezesere
bocsat, amelyek a tisztesseges es atlathato adatkezeles biztositasahoz
szuksegesek, figyelembe veve a szemelyes adatok kezelesenek konkret
korulmenyeit es kontextusat. Az erintettet tovabba a profilalkotas
tenyerol es annak kovetkezmenyeirol tajekoztatni kell. Ha a szemelyes
adatokat az erintettol gyujtik, az erintettet arrol is tajekoztatni
kell, hogy koteles-e a szemelyes adatokat kozolni, valamint hogy az
adatszolgaltatas elmaradasa milyen kovetkezmenyekkel jar. Ezeket az
informaciokat szabvanyositott ikonokkal is ki lehet egesziteni annak
erdekeben, hogy az erintett a tervezett adatkezelesrol jol lathato,
konnyen ertheto es jol olvashato formaban altalanos tajekoztatast
kapjon. Amikor az ikonokat elektronikus formatumban jelenitik meg,
azoknak geppel olvashatoknak kell lenniuk.
Letoltes PDF-ben
<https://docs.wixstatic.com/ugd/d030af_623892a131ba421ab47900018c437813.pdf>
(61) Az erintettre vonatkozo szemelyes adatok kezelesevel osszefuggo
tajekoztatast az adatgyujtes idopontjaban kell az erintett reszere
megadni, illetve ha az adatokat nem az erintettol, hanem mas forrasbol
gyujtottek, az ugy korulmenyeit figyelembe veve, eszszeru hataridon
belul kell rendelkezesre bocsatani. Ha a szemelyes adatok jogszeruen
kozolhetoek mas cimzettel, a cimzettel torteno elso kozleskor arrol az
erintettet tajekoztatni kell. Ha az adatkezelo a szemelyes adatokat a
gyujtesuk eredeti celjatol eltero celbol kivanja kezelni, a tovabbi
adatkezelest megelozoen az erintettet errol az eltero celrol es minden
egyeb szukseges tudnivalorol tajekoztatnia kell. Ha az adatkezelo nem
tud tajekoztatast nyujtani az erintett reszere a szemelyes adatok
eredeterol, mivel azok kulonbozo forrasokbol szarmaznak, altalanos
tajekoztatast kell adni.
(62) Mindazonaltal a tajekoztatas nyujtasara vonatkozo kotelezettseg
eloirasa nem szukseges, ha az erintettnek ez az informacio mar a
birtokaban van, vagy ha a szemelyes adat rogziteset, illetve kozleset
valamely jogszabaly kifejezetten eloirja, vagy ha az erintett
tajekoztatasa lehetetlennek bizonyul vagy aranytalanul nagy erofeszitest
igenyelne. E helyzet allhat elo kulonosen akkor, ha az adatkezeles
kozerdeku archivalas celt, tudomanyos es tortenelmi kutatasi celt vagy
statisztikai celt szolgal. E tekintetben az erintettek szamat, az adatok
korat, valamint az elfogadott megfelelo garanciakat figyelembe kell venni.
(63) Az erintett jogosult, hogy hozzaferjen a ra vonatkozoan gyujtott
adatokhoz, valamint arra, hogy egyszeruen es eszszeru idokozonkent, az
adatkezeles jogszerusegenek megallapitasa es ellenorzese erdekeben
gyakorolja e jogat. Ez magaban foglalja a
Copyright © by Advoxya-HUN All Right Reserved.
